Tajvan

Tajvan Ahol a varázsló is becsukja szemeit
Egy egzotikus sziget, ahol harmonikusan olvad össze az ősi kínai kultúra és a XXI. század kibernetikus világa. Ahol éppolyan természetesek a modern, üvegfalú irodaházak, mint a tradicionális buddhista szentélyek. Miután letekintettünk a világ második legmagasabb épületének, a T101-nek 91. emeletéről, s elénk tárult az éjszakai Taipei panorámája, ugorjunk fel a háromszázzal száguldó Tajvani Gyorsvasútra, hogy megismerjük a kikötővárost, majd autóval szeljük át a szigetet a keleti part vadregényes hegyei közé. S végül zarándokoljunk együtt a helyi buddhista közösséggel, hogy Tajvan spirituális világából is ízelítőt kapjunk.

Dubai Közel-keleti „leg-leg-leg”
Múlt hónapban a két rivalizáló Öböl-beli arab állam közül Abu Dhabiról olvashattak. Ezúttal Dubai mutatkozik be. A mini sejkség, ahol 50 év leforgása alatt a világ leg-jeinek csaknem fele megszületett: a legcsillogóbb reptér, a legmagasabb és legfényűzőbb épületek, a legnagyobb szórakoztató központok, és a világ első sivatagi sípályája. A recesszió idején talán Dubai szenvedte el a legnagyobb gazdasági megrázkódtatást a térségben, de a kis állam már kezdi kiheverni a krízist.

Hetés és Göcsej Pörkölttorta és kódisállás
Magyarország egy kevésbé ismert szegletébe, a dél-zalai vidékre kalandozunk. Megismerjük a trianoni diktátum óta kettészelt Hetés néprajzi vidékét, melynek másik fele a szomszédos Szlovéniában található. Kisvasutazunk Csömödér és Lenti között, s a térség felfedi előttünk iparművészeti kincseit is. Göcsejben pedig olyan néprajzi jellegzetességeket csodálhatunk meg, mint a haranglábak és a kódisállásos házat falvait, valamint a "szegek" vidékét.

A Nádasdy-kastély Angol kúria Magyarországon
Teljes külső felújítása után tárt kapukkal várja látogatóit a nádasladányi kastély. A főúri hajlék valóságos időutazásra invitál: vissza a múltba, hogy észrevétlenül belecsöppenjünk egy letűnt kor szivarfüst illatú világába. Az Ősök Csarnokában sétálva megismerjük a festményekről letekintő, nagynevű család tagjait, majd belépve a Bibliotheca Nádasdy impozáns termébe, ismerős díszlet tárul elénk: itt, a könyvtárszobában forgatták Máray Sándor „A gyertyák csonkig égnek” című művének filmváltozatát.

Sírok elfeledett titkai A temetkezés története
Halottak napján és mindenszentek ünnepén előtérbe kerülnek elhunyt szeretteink, s november elején felkeressük a temetőket, hogy gyertyát gyújtsunk emlékükre. De vajon hányszor gondolkodtunk el ilyenkor azon, hogy hogyan, miként változott a sírba tétel gyakorlata az évezredek során, milyen törvények és hitvilág alakítja a gyászszertartások menetét, illetve a különböző vallások követői hogyan gondoskodnak halottaikról? Megismerjük a történelem legnagyobb civilizációinak temetkezési szokásait, néhányat a számunkra esetleg különösebb eljárások közül, de a jövő lehetséges perspektíváit is.

Moszkva Egy világbirodalom origójában
Ahol egykor a vörös birodalom marcona díszezredei masíroztak katonás rendben, s mögöttük ég felé meredő rakéták és méretes harcjárművek vonultak fel, ott ma turisták ezrei fordulnak meg nap mint nap. De Moszkva nem csak a Vörös-térről szól: itt található a gyönyörű Tretyakov-képtár, vagy a szovjet asztronautikának emléket állító Űrhajós Múzeum, sőt, a világ egyik legszebb metróvonala is. A Kreml sarkánál pedig Leninnel beszélgethetünk...

Úti cél: Szudán Különös nászút
Méhész Zsuzsa és párja elhatározták, hogy a nászútjuk egészen más lesz, mint a „szokványosan” eltöltött mézeshetek. Nem bólogató pálmafákra és lágyan hullámzó türkiz tengerre vágytak, hanem egy izgalmas ország valóságos hétköznapjaira. Meg sem álltak Szudánig, ahol a sivatagban, a Meroé-piramisok mellett aludtak. Megmerítkeztek a csodatévő forrásban, s megismertek egy különleges törzset, a ‘bejákat’, akik sosem vágnak hajat, és alig használnak vizet.

Biztos, hogy tudjuk? Ipari katasztrófák
Időről időre hallani ipari katasztrófákról: alig ültek el a Mexikói-öbölben felrobbant British Petrol fúrótorony által keltett gyilkos hullámok, két magyar települést, Devecsert és Kolontárt elöntötte a pusztító vörösiszap. Végiggondoljuk-e ilyenkor, hogy az emberiség mennyire károsítja saját környezetét? Az ipari katasztrófa új fogalma egyre többféle területet ölel fel: a kőolajtermelés és a vegyi anyagok gyártása mellett mind nagyobb veszélyt jelent az atomenergia hasznosítása is.